Hülyeséget kérdezni..............

Valószínű Te is voltál már abban a helyzetben, hogy nem mertél megkérdezni valamit, ami nagyon érdekelt volna, mert úgy gondoltad, hülyeség..........

Gyermekkorunkban szüleinktől kérdezünk, sőt elérkezik az az időszak, amikor annyi, de annyi kérdésünk van a világról, és csak kérdezünk, kérdezünk........

Amikor pedig választ kapunk - elvétve - tovább kérdezünk: Apa/Anya, de miért??? ...........  és ez miért, és az miért???  Miért alma az alma, miért hívják így, és miért pont alma a neve nem pedig babszem vagy galuska........

Akkor még a szavak jelentéktelenek, értelmetlenek, nincsenek hozzáfűzve tárgyakhoz, nem címkék. Csak hangok, és néha igen nevetségesek hangzásuk alapján is.

De egyre több kérdés feltevése után egyre többször halljuk, jajj, gyerekem hogyan tudsz ennyi hülyeséget kérdezni !!!!  Jajj, de kis hülye vagy, még ezt sem tudod??? !!!..............  és egy idő után felhagyunk a kérdezősködéssel, belenyugszunk, hogy hülyeséget kérdezünk, mert hülyék vagyunk.

De valóban így van ez??

Ki az aki kérdez? Ki az aki érdeklődik?

Talán az, aki a tudását el akarja mélyíteni, vagy információt akar szerezni valamiről?

Kérdez-e egy olyan ember valamit, aki mindent tud? Bizonyára nem.

Csak az kérdez, akinek hiányos a tudása. Márpedig a tudás egész addig hiányos, amíg az egyén a teljes Tudás birtokába nem kerül. Addig pedig kérdez. Miért ne tenné???

Tehát, hülye kérdés nincs. Minden kérdés egy kicsit közelebb vihet a Tudáshoz, megértéshez. Csak a tudatlan válaszol egy kérdésre hülyeséget, mint p.: "hogy tudsz ekkora hülyeséget kérdezni". Így megállapítható, hogy hülyeséget kérdezni nem lehet, csak hülyét!  Tudatlant!

Nem az a lényeg, hogy mit kérdezel, hanem az, hogy KIT!

........... s e szerint mérlegeld válaszait!